A pókok nem rúgják a bőrt, semmi közük a pókfocihoz, magányos lényként nem is lennének jók csapatjátékokban. Talán csak Grosics Gyulához lehetne őket hasonlítani, aki a hálót védte, de ő meg nem örült, ha belerepült valami. A mezüket ők is gyakran változtatják, szinte nincs két olyan példány, amelyiknek az alapszíne megegyezne, inkább a környezethez igazítják azt, mint átigazolás után a kapusok. Kökéndy Ákos írása.